• Honnan ered a Varázsdoboz legendája?

    A Varázsdoboz Pandora szelencéjeként nyílt ki: Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója 2010 februárjában kezdett arról beszélni, hogy tizenötmillió forinttal tömött Nokiás-dobozokat kellett átadnia Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek. Ezt a BKV-ügy nyomozati szakaszában megismételte, később a bíróság előtt mégsem tartotta fent. A 168 Óra azonban már 2009 szeptemberében „nokiás” jelzővel illette Balogh-ot, megjósolva a BKV-ügy forgatókönyvét.

  • Hogy került a pénz a Varázsdobozba?

    A nokiás doboz azért is varázslatos, mert a pénz minden alkalommal, mikor Balogh beszélt róla, más módon került bele. Balogh nyomozati vallomásában először a Synergont vádolta meg azzal, hogy jutalékot fizetett Hagyónak, az állítólagos 30 millió forint kenőpénz felét Balogh szerint ő maga – természetesen a varázsdobozban – adta át. A sajtónak viszont már úgy nyilatkozott, hogy a pénzt a BKV közeli cégvezetők adták össze. Egyébként nem csak a pénz forrása, de az átadások körülményei is varázslatosan változtak Balogh beszámolóiban. Egyszer egy parkolóban, máskor egy autóban vette át, s amikor a dobozt átadta Hagyónak, ő vagy belenézett, vagy nem, egyszer maga is látta annak tartalmát, illetve mégsem.

  • De mivel robbant ki a BKV-botrány?

    Ugorjunk vissza az időben 2009. július 23-ra, ugyanis akkor robbant ki a sajtóban a BKV botrány Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató végkielégítésével kapcsolatban. Az éppen szabadságát töltő Hagyó azonnal vizsgálatot rendelt el az ügyben. A Magyar Nemzet szerint ugyanis feleslegesen megkötött szerződések és túlzott végkielégítések voltak a BKV-nál. Mára kiderült, hogy ezen szerződések nagy részét a mai napig megköti a BKK. Erről viszonylag keveset ír a sajtó, és emiatt nem tartóztattak le senkit.

  • Kinek jött kapóra a BKV-botrány?

    A Fidesznek a választások előtt kapóra jött az ügy. Szinte azonnal, 6 nappal a botrány kirobbanása után a legfőbb ügyészhez fordultak. Már akkor mindenki tudta, aki csak egy kicsit jártas volt a magyar politikai helyzetben, hogy a BKV-ügy nagyon fontos a 2010-es országgyűlési választások szempontjából. Hagyó 2009 augusztusában lemondott a BKV felügyeletéről. Az MSZP bejelentette, hogy bízik a főpolgármester-helyettes ártatlanságában, ám ennek ellenére a 2010 februárjában - a választási kampány közepén - felkérték a politikust, hogy mondjon le minden pozíciójáról.

  • Mikor kezdte el a nyomozást a BRFK?

    Noha 2008 előtt nem volt elmarasztaló belső ellenőrzési vizsgálat a BKV-nál, 2010-ben a BRFK is beszállt a kampányba. Egy nappal az után, hogy Hagyó lemondott a BKV szakmai felügyeletéről, Tóth Gábor rendőrfőkapitány büntetőeljárás folytatásáról értesítette a közlekedési társaságot. 90 nappal a választások előtt kezdeményezték Szalainé letartóztatását, majd sorra állították elő a BKV-ügyben érintett személyeket. A nyomozás Hagyó korábbi politikai ellenlábasának kezébe került: Pető György pozícióját arra használta ki, hogy a fővárosi cégek tisztségviselőit (Tarlós munkacsoportjának tagjait) informátorként szervezze be a rendőrséghez is még az önkormányzati választások előtt.

  • Korrekten járt el a BRFK a BKV-ügy nyomozásakor?

    A BKV-per tárgyalásának bírósági szakaszában a vádlottak egymás után számoltak be arról, hogy a Tóth Gábor rendőrfőkapitány által elrendelt nyomozás során kényszervallatással érték el, hogy olyan vallomást tegyenek, ami rájuk, illetve más vádlottakra - elsősorban Hagyóra - nézve terhelő. Egyes vádlottak egyenesen koncepciós pernek minősítette az eljárást, de volt olyan is, aki egyszerűen csak politikai leszámolásnak nevezte az ügyet.

  • A sajtó hogyan kapta fel a Nokia-doboz történetét?

    Balogh Zsolt az OGY választások előtt egy hónappal kezdett interjúkat adni a Nokia-dobozról, és csak a jobboldali médiának nyilatkozott. Először a Magyar Nemzetben, később a Hír TV-ben folytatódott a lejárató kampány. A Nokia-doboz azonban egyre varázslatosabbá vált, mivel a volt vezérigazgató a pár nappal korábbi vallomásához képest nyilatkozataiban mindig máshogy mesélt a pénz forrásáról és a doboz átadásának körülményeiről. A nokiás doboz-sztori ellentétei azonban a nyomozóknak soha nem tűntek fel, holott csak ők ismerhették az összes verziót. Az ország csak a nyilatkozatokat olvashatta, és ekkor már mindenki tényként kezelte Balogh terhelő állításait.

  • Hogy hatott a nokiás doboz az országgyűlési választásokra?

    Abban, hogy a kétharmad kétharmad lett, komoly szerepet játszott a Hagyót lejárató nokiás doboz kampány. Az új Fidesz kormány Handó Tündét a Országos Bírósági Hivatal elnökévé, Polt Pétert a legfőbb ügyésszé, Szívós Máriát az Alkotmánybíróság tagjává választotta, az új média törvénnyel pedig a média fölötti uralmat is átvették. Ahogy a nokiás doboz hatott a választásokra, úgy a választások is hatottak a nokiás doboz ügyre, ugyanis az előbb említett kinevezetteknek nagy szerepe lett később a BKV-ügy alakulásában, Hagyó ügyében.

  • Hogy hatott az országgyűlési választás Hagyó nokiás doboz ügyére?

    Néhány perccel az új Országgyűlés megalakulása után otthonában őrizetbe vették Hagyót. Bilincsben vezették el, dacára annak, hogy együttműködési szándékát előre írásban is jelezte a hatóságok felé, és a szökés veszélye sem állt fenn. Előzetes letartóztatásba helyezték, majd köszönhetően a Keresztes Imre vezette ügyészségnek, és Szívós Máriának háromszor is érdemi indoklás nélkül, összesen 9 hónapra hosszabbították meg fogvatartását. Hagyó fogvatartásának elfogadhatatlansága miatt a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult. Közben azzal is megvádolták, hogy jogszerűtlenül tartotta a kapcsolatot élettársával. A bíróságok azonban mindkét ügyben jogerősen igazat adtak Hagyónak.

  • A nokiás dobozokkal is meggyanúsították Hagyót?

    Igen, de indokolatlanul hosszú idővel Balogh vallomása és Hagyó letartóztatása után. Az előzetes letartóztatása alatt pedig egyszer sem kérdezték a Nokia-dobozokról. Hagyót és Baloghot 2010. szeptember 14-én szembesítették. Hagyó szerint soha nem adott át neki pénzt, ennek ellenére Balogh fenntartotta korábbi állításait. Kérdésekre azonban nem volt hajlandó válaszolni. Balogh védelmét ekkor érdekes módon már a médiában a „Fidesz ügyvédjeként” emlegetett Dr. Szabó Iván látta el.

  • A nokiás doboz ügy számított az önkormányzati választásokon is?

    Természetesen, mivel pont öt héttel az önkormányzati választások előtt gyanúsították meg Hagyót a nokiás dobozokkal. Ekkor szivárgott ki a szembesítés jegyzőkönyve is, ami újra felkorbácsolta a választások előtti hangulatot. A nokiás doboz ősszel - akárcsak tavasszal az országgyűlési választások előtt - ismét kampánytéma lett. Az ostrom során először a BKV-s végkielégítéseket használták fegyverként, majd több szocialista politikust is megvádoltak. Az addig főleg liberális és szocialista Budapest elbukott. Bár azóta kiderült, hogy a nokiás doboz vádak is hamisak voltak, az önkormányzati választások eredményein ez már nem változtat.

  • A vádirat is tartalmazta a nokiás dobozokat?

    2012 elején végül megtörtént a vádemelés is. A nokiás doboz vádpontját csak és kizárólag Balogh Zsolt ellentmondásos vallomásai alapján fogalmazták meg. A vádirat természetesen tartalmazza a nokiás dobozok ügyét, azonban érdekes módon „nokiás dobozokról” nem esik szó. A hiányosan és pongyolán fogalmazott vádiratban, csak annyi szerepel, hogy Balogh évi 15-15 millió Ft-ot juttatott el Hagyóhoz. Az állítólagos átadására hol, hogyan, mikor, és milyen körülmények között került sor, az nem derül ki a szövegből. A „nokiás doboz” kifejezés egyáltalán nem szerepel a vádiratban.

  • Miért helyezték a pert - kétszer is - Kecskemétre?

    Az új alaptörvény Handó Tündének, az OBH elnökének jogokat biztosított arra, hogy az indokolatlanul súlyos ítéleteket hozó Kecskeméti Törvényszéket jelölje ki a BKV-ügy tárgyalására. Tervek szerint az ítélethirdetés a 2014-es kampányhajrába esett volna. Ez nem jött össze, azonban egy jogi horror történet keveredett az ügyből. Hiába ítélte az Alkotmánybíróság jogellenesnek a peráthelyezéseket. Az érintett bíróságok egymásnak kezdték passzolgatni a BKV-ügyet, míg végül vissza nem került Kecskemétre.

  • Hagyó Miklós elismerte a vádakat?

    Nagy érdeklődés előzte meg a sajtó és a közvélemény részéről azt a pillanatot, amikor Hagyó Miklós vallomást tett a Kecskeméti Törvényszéken. Hagyó vallomásában tagadta az ellene felhozott vádakat, így a Nokia-dobozokkal kapcsolatos állításokat is. Sőt a vádirat több pontatlanságára hívta fel a bíróság figyelmét. A vádiratban több dátum nem stimmel, és úgy készítették el azt, hogy előzetes letartóztatása alatt egyszer sem kérdezték meg a Nokia-dobozokról sem Hagyót, sem az ügyben érintett cégvezetőket.

  • Mikor derült ki, hogy a nokiás dobozok története csupán legenda?

    2012. október 9-én elképesztő fordulat történt: bírósági meghallgatása során Balogh Zsolt visszavonta a nokiás dobozokkal kapcsolatos állításait. Hadnagy Ibolya bírónő felszólította, hogy nyilatkozzon arról, fenntartja-e a nyomozati vallomását. Balogh erre azt válaszolta, hogy a tárgyalásit tartja fenn. A bírónő által felolvasott, merőben eltérő nyomozati vallomásáról pedig azt mondta, hogy csak azért állított benne terhelő dolgokat, hogy megfeleljen az ügyészség igényeinek, és ezzel elkerülje a börtönt: "Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni." Majd 2015. márciusában a bíróság előtt teljesen vissza is vonta a nokiás doboz létezéséről szóló történetet, bocsánatot kérve a 9 hónapig előzetesben ülő Hagyótól a korábbi hazug vallomásáért. Végül az ügyészség is megszüntette a nyomozást, és elismerte, hogy bizonyíthatatlan a nokiás dobozos állítás.

  • Kik jártak jól az ügy főszereplői közül?

    A nyomozást lefolytató Pető György az FKF és az FBI élére került egyszerre. Hagyó kihallgatását végző Halász Ottó az FKF biztonsági igazgatóságának igazgatóhelyettese lett. Tóth Gábor jelenleg a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetője, ahol több régi kollégájával, rendőri vezetőkkel dolgozhat együtt. Szabó Iván Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét, Keresztes Imre főügyész pedig az érdemrend Középkeresztjét kapta meg. Győri György ügyész a XI. és a XXII. kerületi ügyészség vezető-helyettes ügyésze lett. Szívós Mária pedig már alkotmánybíróként tevékenykedhet.

  • A közszolgálati sajtó is elfogult a BKV-ügyben?

    A Fidesz-kormány újraírta a médiatörvényt. Ennek értelmében létrehozott teljhatalmú Médiatanácsban sincs egy olyan tag sem, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. Az MTI-nek bár fő feladata lenne a sajtó friss, objektív hírekkel való ellátása, BKV-perrel kapcsolatos tájékoztatásaiban fontos információk vesznek el. A legtöbb tudósításukra jellemző, hogy a hangsúly a régebbi – sok esetben teljesen visszavont – vallomások részletezésén van. Több helyen fogalmaztak ködösen, röviden és sokszor a címek sem a tárgyalások eseményeit tükrözik.

  • Volt már olyan Hagyó Miklóssal kapcsolatos ügy, ami lezárult?

    A nyilvánvaló elfogultság ellenére a Varázsdobozhoz kapcsolódó négy ügy már véget ért. Bíróság előtt nyert megállapítást, hogy Hagyó Miklós az előzetesben élettársa látogatásaival kapcsolatban nem követett el magánokirat-hamisítást. Vagyonának zárolásával kapcsolatban is számára kedvező döntések születtek. Az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult nyomozást megszüntették és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is a javára döntött a magyar állammal szemben fogva tartásának körülményei kapcsán.

  • Miért emlegetik még mindig a nokiás dobozt?

    Úgy tűnik, a vezető politikusok egy részét nem érdekli, hogy Balogh nem tartja fönn vallomását. A pártok most is emlegetik a nokia dobozokat a nyilvánosság előtt. Bizonyára érdekük fűződhet hozzá, hiszen hol egymást, hol a MSZP-t igyekeznek vele kellemetlen helyzetbe hozni. A 2014-es választásokkor is újra kampánytéma lett Hagyó, holott a 2010-es lemondása óta nem politizál.

  • Miért kérdőjelezhető meg az ügyészség munkája?

    A BKV-ügy jól példázza, milyen remekül képes összejátszani az ügyészség a rendőrséggel és a bírósággal, ha a politikai érdek úgy kívánja. Különösen nagy szerepe volt ebben Dr. Szabadváriné ügyésznek, a különleges ügyek osztályvezetőjének. Nem nevezhető túl korrektnek, hogy a jóváhagyásával indultak meg az ügy súlyosan törvénysértő letartóztatásai és kihallgatásai. Ahogy az sem, hogy később ezért még jutalmat is kapott Tarlóstól. Nem beszélve arról, hogy az ügyészség végig rendhagyó módon kezelte a nokiás dobozokkal kapcsolatos vádat. Az állítólagos vesztegetés miatt csak azután indítottak nyomozást, hogy Balogh visszavonta az erről szóló vallomását. Addig egyetlen tanúvallomással alátámasztottnak vélték a dolgot.

  • Milyen ítélet született első fokon?

    Miután az ügyészség elismerte, hogy hibákat követett el, és kikerült a vádból egy nokiás doboz is, Hagyót első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor nem találták bűnösnek a nokiás dobozokkal, a 4-es metróval és a maffia-váddal kapcsolatban sem. Mivel a volt főpolgármester-helyettes továbbra is ártatlannak vallja magát, a védők természetesen fellebbeztek, az ügy folytatódik másodfokon.

  • Milyen lavinát indított el az ítélet?

    A BKV-ügy “túlzottan enyhének” titulált ítélete kapcsán a Fidesz el akarta számoltatni a bíróságokat. Ezt azonban a bírói hatalom magas rangú képviselői kikérték maguknak, még Handó Tünde is. Az igazi fordulat azonban akkor következett be, amikor több név nélkül nyilatkozó bíró is bevallotta, hogy nincs független bíróság Magyarországon, és ki vannak szolgáltatva feletteseik befolyásának. Ez pedig elég sok mindent megmagyaráz a BKV-ügy nyomozati szakaszában született megkérdőjelezhető ítéletekkel kapcsolatban is.

  • Mi várható még a BKV-ügyben?

    Senki sem tudja mi várható még a BKV-ügyben. Az azonban biztos, hogy folytatódni fog, hiszen a pernek még korán sincs vége. A  2016 január 26-i ítélet után az ügy a másodfokra vár. Addig viszont a tárgyalások áthelyezgetése és elhúzódása miatt könnyen meglehet, hogy újabb fordulatok lesznek a nem létező Nokiás doboz legendája körül. Hiába nem igaz belőle egy szó sem, a doboz tovább él…