A közszolgálati sajtó is elfogult a BKV-ügyben?

A Fidesz-kormány újraírta a médiatörvényt. Ennek értelmében létrehozott teljhatalmú Médiatanácsban sincs egy olyan tag sem, akiről a független sajtó iránti rokonszenvet lehetne feltételezni. Az MTI-nek bár fő feladata lenne a sajtó friss, objektív hírekkel való ellátása, BKV-perrel kapcsolatos tájékoztatásaiban fontos információk vesztek el. A legtöbb tudósításukra jellemző, hogy a hangsúly a régebbi – sok esetben teljesen visszavont – vallomások részletezésén volt. Több helyen fogalmaztak ködösen, röviden és sokszor a címek sem a tárgyalások eseményeit tükrözték.

 

A közszolgálati média megszűnt függetlennek lenni?

A Fidesz-kormány által újra írt médiatörvény és a 9 évre választott teljhatalmú Médiatanácsot tevékenysége ezt sugallja. Az intézkedés óta mind kül-, mind belföldről egyfolytában megalapozott és széles körű bírálat éri az új magyar médiatörvényt. A világ vezető lapjai, diplomatái és politikai szervezetei fogalmaztak meg sarkos véleményeket a magyar demokrácia állapotával, és a magyar média „szabadságával" kapcsolatban. [1]

 

Kik bírálták a jelenlegi kormányzat munkáját és az új médiatörvényt?

 A bírálók között olyan neves újságok is hangot adtak aggodalmuknak, mint a The New York Times,[2] a Washington Post,[3] és olyan magas beosztású diplomata is, mint az USA helyettes külügyi államtitkára.[4]

 

Mi az új médiatörvény egyik legkifogásolhatóbb eleme?

Az, hogy a Fidesz-hívekből felállított Médiatanács felügyeli az egész médiaszektort: ellenőrzi az összes frekvencia kiosztását, figyeli a tartalmakat a média egész területén, bírságokat szab ki, és előírja azt is, hogy a hírmédia csak az állami felügyelet alatt álló MTI hírszolgálat híreit közölheti. Az állami hírügynökség pedig – alátámasztva a kiretusálási botránnyal[5] – csak kevés esetben ad hírt a kormányt érő bírálatokról.

 

Mi a következménye ennek a politikai elfogultságnak?

Az elfogultságnak köszönhetően az MTI tudósításai – így más sajtóorgánumok innen átvett hírei szintén – hiányosak, vagy épp túlzóak a BKV-perrel kapcsolatban is. Az MTI attól függően ködösít vagy túloz el, illetve helyezi át a hangsúlyt híreiben, hogy éppen mi tünteti fel jobb fényben az Orbán-kormányt.  Ennek szellemében történhetett, hogy az MTI a Hagyó-üggyel kapcsolatban is fontos részleteket hallgatott el.[6]

 

Milyen részeket „felejtettek ki” a BKV-perből?

 Bár sokszor részletesen beszámoltak a tárgyalás eseményeiről, a távirati iroda legtöbb tudósítására jellemző volt a rövidítés, homályos fogalmazás, és hogy sok esetben teljesen visszavont vallomásokat részleteztek. A bírósági vallomások új, és sokszor a korábbiakkal teljesen szembenálló momentumaira pedig csak utaltak, vagy egyáltalán nem közölték. Az MTI következetesen nem számolt be arról, hogy Hagyó Miklós és vádlott társai több esetben is bírálták az ügyészség munkáját, mert az szakértők bevonása nélkül készítette el a vádiratot, valamint többször tettek panaszt arra, hogy a vádhatóság számos dokumentumot visszatartott az iratok átadása során. A távirati iroda sok esetben a korábbi, rendőrségi vallomásokat taglalta, és csak mellesleg tért ki arra a nem elhanyagolandó tényre, hogy a vádlottak szinte mindig visszavonták, vagy módosították ezeket a terhelő vallomásokat. [7]

 

Ha ennyit foglalkozott az MTI a nyomozati szakaszban tett vallomásokkal, legalább azok megkérdőjelezhető körülményeiről is beszámolt?

Nem. Az MTI a rendőrségi vallomástételek körülményeit sem részletezte, holott a vádlottak egymás után vallottak arról a bíróságon, hogy a kihallgatást végző nyomozók megfenyegették, zsarolták őket, és szabadon engedésükért cserébe arra adtak utasítást, hogy valótlan terhelő vallomásokat tegyenek, egyes esetekben még Gyurcsány Ferencre is. [8]

 

De arról csak beszámoltak, hogy Balogh sem tartotta fenn korábbi vallomását?

A per szempontjából a legjelentősebb hírt volt, hogy a BKV-per alapját képző nokiás dobozról szóló rendőrségi vallomását Balogh teljes mértékben visszavonta. Azonban még Balogh bírósági vallomását is homályosan fogalmazta meg az MTI.[9]

 

 

[1] Homolya Emma:„Sajtószabadság” Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban – 2013.03.08., http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/214

[2] Kim Lane Scheppele: Hungary’s Free Media - nytimes.com, 2012.03.14., http://krugman.blogs.nytimes.com/2012/03/14/hungarys-free-media/?_r=0

[3] An interview with Viktor Orban, prime minister of Hungary - washingtonpost.com, 2012.04.06., http://articles.washingtonpost.com/2012-04-06/opinions/35451401_1_interim-constitution-new-constitution-fidesz-party

[4] "Kevés kézben koncentrálódik a hatalom" - interjú a magyar kormányt bíráló amerikai államtitkárral – Origo.hu, 2011.12.16,  http://www.origo.hu/itthon/20111216-interju-thomas-melia-amerikai-allamt...

[5] Híradós voltam – kényszerítettek – NOL TV, 2011.12.09., http://www.noltv.hu/video/4045.html

[6] Homolya Emma:„Sajtószabadság” Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban – 2013.03.08., http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/214

[7] Homolya Emma:„Sajtószabadság” Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban – 2013.03.08., http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/214

[8] Homolya Emma:„Sajtószabadság” Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban – 2013.03.08., http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/214

[9] Homolya Emma:„Sajtószabadság” Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban – 2013.03.08., http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/214