Miért helyezték a pert - kétszer is - Kecskemétre?

Az új alaptörvény Handó Tündének, az OBH elnökének jogokat biztosított arra, hogy az indokolatlanul súlyos ítéleteket hozó Kecskeméti Törvényszéket jelölje ki a BKV-ügy tárgyalására. Tervek szerint az ítélethirdetés a 2014-es kampányhajrába esett volna. Ez nem jött össze, azonban egy jogi horror történet keveredett az ügyből. Hiába ítélte az Alkotmánybíróság jogellenesnek a peráthelyezéseket. Az érintett bíróságok egymásnak kezdték passzolgatni a BKV-ügyet, míg végül visszakerült Kecskemétre. 

 

A BKV-ügy miatt foglalták törvénybe a peráthelyezés lehetőségét?

Lehetséges, ugyanis már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor 2011-ben a parlament kormánypárti kétharmada létrehozta a büntetőeljárási törvényben a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben a vádat emelő illetékes ügyészség jelöljön ki bíróságot, vagy leterheltségre hivatkozva a bíróság vezetője leadhassa az ilyen ügyeket. Mivel az AB megakadályozta, hogy egy adott ügyben eljáró bíróságot a fideszes legfőbb ügyész, Polt Péter jelölhessen ki, más megoldás született.

 

Milyen megoldással érték el, hogy végül áthelyezzék a BKV-ügyet?

2011. december 31-én a fideszes országgyűlés elfogadta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelynek köszönhetően lehetősége nyílt a fideszes EP képviselő feleségének, Handó Tünde OBH elnöknek arra, hogy áthelyezze a BKV-ügyet.[1]

 

Ilyen sürgős volt a BKV-per áthelyezése?

Igen. Mikor 2012 januárjában "Orbánék bírósága megkezdte működését",[2] 5-én Handó Tünde kinevezte a Fővárosi Törvényszék elnökévé Fazekas Sándort. A BKV-per vádiratát az iktatópecsét szerint 2012. január 11-én érkeztették a Fővárosi Törvényszéken, ahol Fazekas már január 17-én - kinevezése után néhány nappal! - élt az új jogszabályok adta lehetőségével, és példátlan gyorsasággal indítványozta Handónál az áthelyezést.[3] A Fővárosi Törvényszék nem sokkal később be is jelentette, hogy kezdeményezi a BKV-ügy más bíróságra történő áthelyezését,[4] holott még szempontrendszer sem létezett, mely alapján meghozhatta volna ezt a döntést.

 

Hivatalos szempontrendszer nélkül helyezték át a BKV-pert?

Igen. Az OBH honlapján közzétett adatok szerint Handó Tünde 2012. február 20-án adta ki azt az elnöki ajánlást, amely rendezi a perek áthelyezésénél figyelembe veendő szempontrendszert. Ennek ellenére már február 16-án, hivatalos formában létező szempontrendszer híján, jogorvoslati lehetőség nélkül meghozta döntését a BKV-ügy áthelyezésről.[5]

 

Hova került tehát a per?

Az ügy tárgyalására Handó Tünde a Kecskeméti Bíróságot jelölte ki. A bíróság közlése szerint a pernek 18-24 hónap alatt véget kellett volna érnie, ennek megfelelően az elsőfokú ítéletet kihirdetését a 2014-es országgyűlési és/vagy önkormányzati választás kampányhajrájában tervezték kihirdetni.[6] Nem ez volt az első eset, hogy egy Kecskeméten levezényelt eljárást a Fidesz kampányérdekeihez időzítettek.

 

Azért helyezték Kecskemétre a pert, mert politikailag elfogult az ottani bíróság?

Tény, hogy korábban Zuschlag János ügyében is ott hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán. [7] Ráadásul Handó mellett más fideszes politikus rokona is dolgozik a BKV-ügy levezénylésén. Sárközi Szabolcsnak, a bíróság szóvivőjének édesapja kecskeméti fideszes politikus.[8] Zuschlag után tehát Hagyó ügye is Kecskemétre került.[9] Arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy „mit tesznek azért, hogy a Hagyó-ügynél a politikai elfogultság látszatát is elkerüljék”, a Kecskeméti Bíróság sajtótájékoztatóján a következő válasz hangzott el: „Nem teszünk semmit. Igazgatási úton semmit. A bíróság elnöke és egyetlen vezetője sem szólhat bele az ügy elbírálására kijelölt bíró döntésébe. (...) Igazgatásilag annyi a feladatunk és a lehetőségünk, hogy az ügy ésszerű időn belüli elbírálását biztosítsuk. A bíró teljesen független, teljesen önálló, csak a jogszabály és a saját meggyőződése, lelkiismerete szerint hozza határozatát.

 

De mi volt a peráthelyezés hivatalos indoka?

A hivatalos indoklás szerint az átszignálásra azért volt szükség, mert előbbi intézmény annyira leterhelt számos más ügye miatt, hogy éppen ezt a - volt szocialista politikust érintő - ügyet nem tudta volna a törvényben előírt határidőre letárgyalni. Ezen indoklás azonban megkérdőjelezhetővé vált, mikor kiderült, hogy míg a Fővárosi Törvényszéken 60, addig a Kecskeméti Törvényszéken 56 százalék a kiemelt ügyek aránya, így intézkedésével mindössze négy (4!) százalékpontot nyert Handó Tünde.[11]

 

Nem okozott felháborodást a peráthelyezés?

Dehogynem. A bíróság kijelölésének joga miatt az OBH szabályozását és Handó Tündét sok bírálat érte. [12]  A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívta az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt.[13]

 

Hagyóék is szembeszálltak a peráthelyezéssel?

Igen. Hagyó Miklós és vádlott társai Handó Tünde döntése kapcsán az Alkotmánybírósághoz, és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Védőik beadványa szerint ugyanis a BKV-ügy áthelyezésekor sérült a törvényes bírához való jog, fennáll a pártatlanság követelményének sérelme, és sérült a jogorvoslathoz való jog is.[14]

 

Mit reagált az Alkotmánybíróság?

Az Alkotmánybíróság 2012. december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, melyek lehetőséget nyújtottak az ügy áthelyezésére.[15] Továbbá az alkotmányjogi panasz elbírálása során 2013. április 23-án az AB meghallgatta Handó Tündét.

 

Hagyó is jelen volt az OBH elnökének alkotmánybírósági meghallgatásán?

Ott akar lenni a meghallgatáson.[16] De hiába kérelmezték a BKV-ügy védői a meghallgatás nyilvánosságát.[17] A meghallgatásra zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor. Emiatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott.[18] Szerintük sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatta meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A tiltakozást figyelmen kívül hagyva a meghallgatásról készült felvételt az Ab végül 10 évre titkosította.[19] Szívós Máriának és a többi alkotmánybírónak végül több mint fél évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését.[20]

 

Több mint fél évig gondolkodott az AB azon, amit már egyszer megállapított?

Igen. 2013. december 2-án, 224 nap elteltével az AB újra megállapította, hogy a peráthelyezés sértette a tisztességes eljárás két követelményét, a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Emellett azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot. Tehát az Ab alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződéseinkbe ütközőnek találta, és - furcsa módon - hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt - természetesen Szívós Mária különvéleményével.[21]

 

Az AB állásfoglalása a tisztességtelen eljárásról a BKV-per folytatására is kihatott?

Az AB elmondása alapján pont azért foglalkozott ezzel az üggyel, hogy a folyamatban lévő perekre is vonják le ezt a következtetést. Ezért a korábban már hatályon kívül helyezett törvényt hatályba lépése napjára, visszamenőlegesen megsemmisítette. Az AB szerint Handó áthelyező határozatai meg sem születhettek volna, az OBH elnökének tehát vissza kellene vonnia ezeket. Az Handó ezzel szemben az ügyekben eljáró bírákra hagyta annak a megállapítását, hogy az AB határozatának van-e kihatása az érintett, folyamatban lévő ügyekre. Természetesen hirtelen minden érintett bíróság illetéktelennek érezte magát az ügyben.[22]

 

Egymásnak passzolgatták az BKV-pert a bíróságok?

Igen. A gazdátlanul maradt BKV-per sokáig Kecskemét, a Fővárosi Törvényszék és a Kúria között pattog. Az AB határozatra hivatkozva Kecskeméten úgy döntöttek, hogy illetékesség hiányában visszaadják az ügyet a fővárosnak, ahova eredetileg is tartozott. A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg. Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak. Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni. [23] Ám a Kúria is visszadobta az ügyet a fővárosnak, mert az „elfelejtett” fellebbezést biztosítani az ügyet lepasszoló végzésére. A Fővárosi Törvényszék (főváros) ezután visszapasszolta Kecskemétnek arra hivatkozva, hogy az ottani törvényszék is biztosítson saját decemberi végzése ellen fellebbezési lehetőséget. Mikor a fellebbezéseket végre lezavarták, ismét felterjesztenie az iratokat a Kúriához, ami döntött: Visszahelyezte az ügyet Kecskemétre.[24]

 

Tisztességtelen eljárással került az ügy Kecskemétre, mégis visszahelyezték oda másodszor is?

Igen. A BKV-per is az eredeti helyszínen folytatódik tovább: irány vissza Kecskemétre. Hiába meszelte el az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal azt a törvényt, amely lehetőséget adott a kiemelt ügyek áthelyezésére, a Kúria döntése szerint ez a folyamatban lévő esetekben nem számít. Ha a tárgyalása már elkezdődött, mindegy hogy került oda, mindegy mit mond az Alkotmánybíróság, mindegy, hogy hányszor mondja azt ki. A BKV-per esetében tehát marad Kecskemét, ahová anno Handó Tünde (máig tisztázatlan szempontok alapján) áttette. [25]

 

Hol folytatódik az ügy másodfokon?

Mivel Kecskemétnek minden esetben jogszerűen a Szegedi Ítélőtábla a másodfoka, ezért a BKV-pert is ezen a bíróságon tárgyalják - köszönhetően a peráthelyezésne.[26] Hagyóék szempontjából azonban aggályos, hogy pont ide került az ügy. Harangozó Attila, a Szegedi ítélőtábla elnöke ugyanis nyíltan felvállalta elfogultságát. Már 2012-es kollégiumvezetői és táblaelnöki pályázatában is arról írt, hogy az “elvárásoknak megfelelően” fogja végezni munkáját. Kinevezése után pedig többször is kiállt a bíróságok kormányhoz való lojalitása mellett. Bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „vakon szeretne hinni” az új igazságszolgáltatási rendszerben. 2016-ban pedig kenyéradó gazdájának nevezte Handó Tündét.[27]

 

 

[1] Kádár Éva: BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Jogi Fórum http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/kadar_eva__bkv_ugy_a_tovenyes_birosaghoz_valo_jog_hataly_alol_is_kiemelve%5Bjogi_forum%5D.pdf

[2] Orbánék bírósága megkezdte működését - 168 Óra online, 2012.február 24., http://www.168ora.hu/itthon/orbanek-birosaga-megkezdte-mukodeset-91666.html

[3] Hagyót érdeklik Handó válaszai, de ő sem lehet ott a meghallgatáson – Stop.hu, 2013. április 23., http://www.stop.hu/belfold/hagyot-erdeklik-hando-valaszai-de-o-sem-lehet-ott-a-meghallgatason/1141282/

[4] Nem ez az első eset - Hagyó Dosszié, 2012.08.06., http://hagyodosszie.blog.hu/2012/08/06/nem_ez_az_elso_eset

[5] Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=643690&referer_id=toplist

[6] Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=643690&referer_id=toplist

[7] Sürgős volt a BKV-per áthelyezése - Népszava online, 2013.05.07., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=643690&referer_id=toplist

[8]Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=528301

[9] Zuschlag után Hagyó ügye is Kecskemétre került - Egyenlítő tv, 2012.02.28., http://www.youtube.com/watch?v=UlWzq-_d0_w

[10]Újabb fideszes rokon az eljárásban – Népszava online, 2012. március 7., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=528301

[11] Handó Kecskemétre helyezte Hagyó ügyét - HVG, 2012. 02. 17., http://hvg.hu/itthon/20120217_hando_birosag_hagyo

[12] Kádár Éva: BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve – jogiforum.hu, http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/kadar_eva__bkv_ugy_a_tovenyes_birosaghoz_valo_jog_hataly_alol_is_kiemelve%5Bjogi_forum%5D.pdf

[13] Bíróságot kijelölni veszélyes! - TASZ.hu, 2012.02.23., http://tasz.hu/node/2587

[14] Alkotmányjogi panasz – hagyomiklos.com, http://hagyomiklos.com/?q=en/node/181

[15] Alkotmányellenesen marad Kecskeméten Hagyó – Népszava online, 2013.01.17., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=614785

[16] Hagyó-ügy: az Ab elé áll Handó - Népszava online, 2013.04.05., http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=635617#null

[17] Kádár András válasza az AB nyilvános meghallgatására (hivatalos irat) - Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2013. április 1., http://hagyomiklos.com/hu/content/k%C3%A1d%C3%A1r-andr%C3%A1s-v%C3%A1lasza-az-ab-nyilv%C3%A1nos-meghallgat%C3%A1s%C3%A1ra

[18] Jogvédők: Handó alkotmánybírósági meghallgatását nyilvánossá kellene tenni - Népszabadság online, 2013.04.22., http://nol.hu/belfold/jogvedok__hando_alkotmanybirosagi_meghallgatasat_nyilvanossa_kellene_tenni?ref=sso

[19] Sérül a közhatalmi döntéshozatal nyilvánossága? - Nem nyilvános Handó alkotmánybírósági meghallgatása - Jogvédők tiltakoznak - Jogi Fórum/MTI, 2013.04.23, http://www.jogiforum.hu/hirek/29479

[20] Súlyosan sérült a tisztességes eljárás – Népszava online, 2013.12.04., http://nepszava.hu/cikk/1004692-sulyosan-serult-a-tisztesseges-eljaras

[21] Súlyosan sérült a tisztességes eljárás – Népszava online, 2013.12.04., http://nepszava.hu/cikk/1004692-sulyosan-serult-a-tisztesseges-eljaras

[22] Tologatják a Hagyó-pert – Népszabadság online, 2014.01.29., http://nol.hu/belfold/20140129-tologatjak_a_hagyo-pert-1441103

[23] Tologatják a Hagyó-pert – Népszabadság online, 2014.01.29., http://nol.hu/belfold/20140129-tologatjak_a_hagyo-pert-1441103

[24] Back to the future – Hagyó Dosszié blog, 2014.05.16., http://hagyodosszie.blog.hu/2014/05/16/back_to_the_future_589

[25] Back to the future – Hagyó Dosszié blog, 2014.05.16., http://hagyodosszie.blog.hu/2014/05/16/back_to_the_future_589

[26] Az elszámoltatásban minden út Szegedre visz? - Népszava, 2013.08.29., http://nepszava.hu/cikk/673088-az-elszamoltatasban-minden-ut-szegedre-visz

[27] Saját bíróságára kérte gazdájától a Sukoró-pert a Szegedi ítélőtábla elnöke - B1 blog, 2016.10.15., http://b1.blog.hu/2016/10/15/sajat_birosagara_kerte_gazdajatol_a_sukoro-pert_a_szegedi_itelotabla_elnoke